Magyar szerkezettár

hagy

ts (és tn) ige

1. nem vesz el, nem visz magával valamit. az asztalon hagyta a kulcsot; otthon hagyta az esernyőjét. | vhova tesz, visz, juttat, hogy ott megtalálják. egy levelet hagytak az asztalodon.

2. nem változtatja meg valakinek, valaminek előbbi állapotát. parlagon hagyja a földjét; égve hagyja a lámpát. | valamin úgy nem tölt be egy(-egy) részt, hogy üres hely, hézag marad(jon) rajta. rést hagy valamin. | ▸ békében békén hagy valakit, valamit békét, nyugtot hagy valakinek, valaminek | nem bolygat. hagyjuk ezt!

3. úgy megy el valakitől, hogy az valamilyen nemkívánatos állapotban v. helyzetben marad. pácban hagy valakit; ▸ hazugságban hagy valakit | ▸ itt hagy valakit | ▸ magára hagy valakit

4. valami észlelhető marad utána. nyomot hagy. | ▸ hagyja a színét

5. enged, tűr, nem akadályoz meg valamit. miért hagyod aludni?! | ▸ nem hagyja magát

6. (t. n. is ) nem fogyaszt el v. nem fejez be valamit. hagyott (egy keveset) a húsból; hagyjuk ezt holnapra!

7. <saját tulajdonát> valaki örökségének nyilvánítja; hagyományoz. fiára hagyta a házát. | nem vesz el v. vissza valamit valakitől. hagyd nekem ezt a könyvet! | átenged valakinek, valaminek valamit, rábízza. a nagymamára hagyták a gyereket.

8. ▸ rám, rád hagy valamit akármit mondok, rám hagyja.

9. rég irod parancsol, meghagy.

10. ▸ valamennyire valamennyiért hagy valamit 650 ft-ra hagyta, de nem vettem meg.

[ fgr ]

____________________

ajtót

→ ajtó ⊕ -t

ajtó

1. építmény, jármű, bútor stb. falán a be- és kijutást lehetővé tevő nyílás, ill. az ennek elzárására való, nyitható-csukható fa- v. fémszerkezet, szárny. | <kif-ekben, átvitt értelemben is:> ▸ nincs előtte zárt ajtó ▸ szélesre tárja az ajtót valaki előtt ▸ ajtót mutat valakinek ▸ ajtót sem nyit rá ▸ nyitott, zárt ajtókra talál ▸ zárt ajtók mögött ▸ olyan kövér, hogy alig fér be be sem fér az ajtón

2. a vhova való bejutás lehetősége. itt nincs ajtó akárki számára. | <kif-ekben, átvitt értelemben is:> ▸ -t tár valakinek, valaminek ▸ nyitva hagy magának egy ajtót ▸ ha kidobják az ajtón, bemegy az ablakon ▸ ajtóstul rohan ront a házba

[ fgr tőből]

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

____________________

egy¹

[eggy]

I. mn-i tőszn

1. annyi, amennyit a természetes számsor első egész száma jelöl (1). egy fia van; ▸ nem egy | egyetlen. ▸ egy emberként mint egy ember | <kif-ekben.> ▸ egy cseppig szálig szemig

2. osztatlan, egész. egy darabban; ▸ egy csomóban rakáson | egyszeri. | egységes, egyetlen. egy közösséggé forrtak össze. | csupa, merő. egy vér lettem.

3. ugyanaz, azonos. egy véleményen van valakivel; ▸ egyek vagyunk

4. <időpont megjelölésére, sorszn-i jelentésben.> ▸ egy óra

5. <pongyola haszn:> első. az egy kerületben; az egy b-be jár.

II. fn-i tőszn

1. egy egységből álló mennyiség, szám. | < (ütemes) mozgás vezénylésében vezényszóként.> egy, kettő, egy, kettő!

2. gyak. biz egy dolog, egy egység, kül. pénzegység. erre az egyre emlékszem; egy húszért vette. ▸ egyet mondok, kettő lesz belőle | egy óra mint időpont. pontosan egykor. | az egyes számmal jelölt épület, helyiség. földszint egy. | <pongyola haszn, hónap neve után:> elseje. május egy.

3. egy személy. ▸ nem egy volt ott nem egy, aki ... | ugyanaz a személy, dolog. egyet szeretünk.

4. isk biz az egyes számjegy. fölírom az egyet.

5. (hsz-szerűen) ▸ egyet ▸ alszik rá egyet | ▸ eggyé eggyé olvad. | ▸ egytől egyig

III. htl névm kissé rég egyik (a kettő közül). | ▸ egy és más | ▸ egyőnk együnk, egyőtök, egyőjük

[?↔így ]

egy²

[eggy v. egy] (hangsúlytalan)

I. htl névelő

1. <meghatározatlan, még nem említett v. ismeretlen személyt, dolgot jelentő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> vett egy táskát; egy rokonom képe; egy újabb rendelet szerint. | <időhat előtt, a meghatározatlanság kif-ére.> egy este; ▸ egy időben ▸ egy alkalommal | <htl mennyiséget jelentő szó(szerkezet) előtt; kitétele nélkül a szó(szerkezet) helytelen.> egy kevés víz; ▸ egy kis ideig | <némely htl nagyságra, fokra utaló belső tárgy, ill. hsz előtt.> egy nagyot sóhajt; ▸ egy kicsit kevéssé egy kissé

2. <fajfogalmat jelölő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> egy kisgyermektől ezt ne kívánd! | <valakihez, valamihez mint típushoz, fajtához való hasonlítás esetén.> olyan, mint egy virágoskert. | <hasonlítást nem tartalmazó, nem metaforikus névszói állítm előtt.> jános egy okos ember (helyesen: jános okos ember).

3. <érzelmileg színezett m kiemelő szavaként, a jelző és a jelzett szó között.> ravasz egy fickó!

4. <típusra, ill. a megnevezett személyi tulajdonságaira utaló tulajdonnév előtt.> egy szabó jánostól ezt elvárjuk!

II. hsz ritk nép körülbelül. lehet egy tíz méter.

[←egy¹ ]

____________________

magának

→ maga ⊕ á[3Sg] ⊕ -nak/-nek

maga¹

I. visszaható névm. (alanyként nem haszn. )

1. <annak jelölésére, hogy a cselekvés a cselekvőre hat vissza.> védi magát; bízik magában; hányja-veti magát; ▸ magának él ▸ magának való | ▸ magánál van ▸ nincs magánál | biz: ▸ maga alatt van | (tbsz-ú alakban és közé, között, közül nu-val) a jelzett személyek saját közösségébe, közösségében, közösségéből. maguk közé fogadták. | <annak kif-ére, hogy a jelzett dolog vmely adottsága folytán elszenved, ill. előidéz vmely cselekvést, folyamatot.> a bor itatja magát; magába szívta a vizet. | (visszaható igéknek megfelelő szókapcsolatokban) ▸ védi, szégyelli, vhogyan viseli magát

2. (a visszaható jelentés háttérbe szorulásával, kül. ik-s igék formális tárgyaként) <túlzott mértékű cselekvés kif-ében.> agyondolgozza magát. | < el- ik-s, hangadást jelentő, mozzanatos igével.> elsikoltotta v. elkáromkodta magát. | < el- ik-s, elhibázott cselekvést jelentő igével.> elszámolta magát. | < ki- ik-s igével, annak kif-ében, hogy a cselekvés a cselekvő teljes kielégüléséig tart.> kimulatta magát.

3. <nyomatékos birt jelzőként:> saját. a maga főztjét eszi; ▸ a maga egészében, teljességében

II. szem névm (nyomatékos) <nem más, hanem> ő, ill. én, te, mi, ti, ők. maga varrja a ruháit. | ▸ vhányad magával negyedmagával tért vissza. | vmely személy, dolog fontosságát kiemelő szóként. maga az igazgató jött el. | <annak kif-ére, hogy az alany szinte megtestesítője a jelzett tulajdonságnak.> ez a kislány maga a jókedv.

III. hsz egyedül, magában. maga maradt. | csupán, önmagában. ez maga még nem hiba.

[←mag ]

maga²

szem névm

1. (2. sz-ű szem névm szerepében, 3. sz-ű, ill. a 3. sz-re vonatk. ts ragozású állítmánnyal) <az ön-nél bizalmasabb, közvetlenebb, hiv. helyzetekben azonban kevésbé udvarias, leereszkedő, olykor udvariatlan megszólításként.> megkérném magát valamire; magát nem kérdeztem.

2. (birt jelzőként, egysz. 3. sz-ű szjeles birtokszó előtt) a magához tartozó, a maga tulajdonában levő. ez a maga háza?

[←maga¹ ]

á[3Sg]

-nak/-nek

rag

I. hat-rag

1. valami felé, valaminek az irányában. délnek [fordul]. | valami felé, úgy, hogy hozzáér, beleütközik. a falnak [ment].

2. valamilyen célra. [jó lesz] tüzelőnek.

3. valamilyen állapotba, minőségbe (jutva, juttatva). szegénynek [született]; elsőnek [jött]; orvosnak [tanul].

4. (szóismétlő szerkezetekben) a jelzett tulajdonság, minőség tekintetében. jónak [jó].

5. tulajdonául, ill. részére, számára. [pénzt ad] a fiának. | javára, ill. kárára. [használ, árt] a hírének. | <közlést, jeladást jelentő igék mellett:> valakihez intézve, valakinek szánva. [szól, int] a fiának.

6. <a kell, lehet, szabad igék mellett, a cselekvő (személy) megjelölésére.> apámnak [el kell mennie].

7. <birt szjeles alannyal, annak megjelölésére, akire, amire az állítás vonatkozik.> a lánynak [szőke haja van].

8. valakinek, valaminek a szempontjából. jóskának [mindegy].

9. <vonzatként.> [örül] a sikernek; [megfelel] az előírásnak.

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].

____________________

ó/nyitva

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ nyit ⊕ -va/-ve

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

nyit

ts (és tn) ige

1. úgy fordít, mozdít valamit, hogy részei között hézag támad (, és a mögötte levő tér, dolog hozzáférhetővé válik). ▸ ajtót, kaput nyit valakinek valaki előtt ▸ ajtót, kaput nyit valaminek valami előtt | ▸ nyitva | ▸ nyitva tartja a szemét a fülét ▸ háza nyitva áll valaki előtt | <zár, lakat> bezártságát megszünteti. ez a kulcs (nem) nyitja a fiókot. | tn vmely helyiség ajtaját kinyitja. a fürdőszobába nyitott; ▸ valakire nyit | tn könyvet vmelyik lapjánál felnyit. éppen a képre nyitott.

2. <boltot, intézményt stb. > tevékenységének megkezdésével a közönség számára hozzáférhetővé tesz. már nyitják a pénztárt. | tn valami így a közönség rendelkezésére kezd állni. a bolt két órakor nyit; ▸ nyitva tartás | <munkahelyet, intézményt stb. > létesít. orvosi rendelőt nyit.

3. <rést, lyukat, hézagot> létrehoz valamin. | ▸ utat nyit

4. tn kissé nép <növény> virágzani kezd. már nyit az orgona.

5. (t. n. is ) szőlő a szőlőtőkékről lehúzza a téli takaróként ráhúzott földet.

6. <rendsz. kif-ekben:> megkezd, megindít valamit. a táncot házigazdánk nyitotta. | ▸ tüzet nyit | tn sp ját <sakkmérkőzést, kártyajátékot> az első lépéssel, ill. az első lap hívásával megkezd. piros alsóval nyitott. | sajtó megkezdődik vele valami. új korszakot nyit. | tn sajtó kezdeményez, kapcsolatot keres valamilyen irányban v. valaki(k) felé. | ritk <lehetőséget> ad, biztosít. módot nyit valakinek valamire. | ▸ folyószámlát nyit

[↔nyílik ]

-va/-ve

hat-i ign képzője

1. <cselekvésnek, történésnek mint módnak v. állapotnak a megnevezésére.> futva [jön], halva [fekszik]. | <szóismétlő szerkezetekben, fokozás kif-ére.> várva [vár].

2. cselekvés, történés befejezése után: <a -ván/-vén ign-i képzővel azonos szerepben>. hazaérve [megpihent].

3. (tn igéhez) valaminek az eredményeként létrejött állapotban. sülve [eszi a húst]; [oda volt] nőve. | <létige mellett gyak. fölöslegesen, múlt idejű ige h.> [a jegy] el [van] veszve (helyesen: elveszett).

4. (ts igéhez) rajta végbement cselekvés révén létrejött állapotban. nyitva [van]. | <cselekvés megtörténtének v. bekövetkeztének kif-ében, a lesz igével.> [a jegy] el lett adva (helyesen: eladták).

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4